Kerek egy esztendő Boldogasszonyunk tiszteletére

Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időre vezethető vissza. Bizonyosságot nehéz találnunk a ránk hagyományozódott gyűjtésekből, iratokból, hiszen a Római Katolikus egyház térhódítása után Szűz Mária tiszteletében élt tovább, s szinte egybe olvadt Boldogasszonyunk tiszteletével. Az összeolvadás lehetősége a néplélekben abból adódhatott, hogy Boldogasszonyunk alakja az ókori Anyaistennőkben megnyilvánuló (bár az ő személyiségének írásos megjelenése is ezekre az időkre tehető, vagy még előbbre, ha a sumer kutatásokat elfogadhatónak találjuk) és Szűz Máriában megújuló alakja is ugyan abból a forrásból fakadnak, mint Boldogasszony Anyánké.

Szűz Mária időrendben hozzánk legközelebb álló Istennői minőség testet öltése. Időben távolodva népünk emlékezete megőrizte Nagyboldogasszonyunk számtalan arcát, Tündér Ilonát, Fekete Madonnát, a Magyarok Nagyasszonyát, a Napbaöltözött asszonyt, és még számtalan megnevezési formával illette a lélekben lakozó ősanya képet.

Boldogasszonyunk ősvallásunk Istenasszonya. Gellért püspök javaslatára a térítők Szűz Máriára alkalmazták Boldogasszony nevét, így szinonim szavakká váltak a nyelvi emlékezetben. Többször Mária ünnepélyesebb megszólításaként jelenik meg archaikus imáinkban, énekeinkben.

Ki Boldogasszony?

Boldogasszonyunk magában foglalja a Fény Őrzését, annak visszaadását.
Ő a kapuja életnek-halálnak és az újjászületésnek.
Ő az, aki Földanyai (Gabona Istennői) minőségeket hordozva befogadja a magot, s belőle sarjad minden földi élet.
Ő az, aki óvja, védi a Föld valamennyi teremtményét.
Ő az, aki táplálja testünket, lelkünket és szellemünket és a Föld valamennyi teremtményének.
Ő az, aki elengedi, s lebontja azt, aminek elérkezett az ideje, hogy visszakerülhessen az Élet örök körforgásába.

Hogyan nevezték elődeink?

  • Fénymadártól foganó.
  • Isten szántóföldje.
  • Tengernek csillaga.
  • A rét, a mező virágai.
  • Ő van jelen a csillagos éjszakában.
  • Ő van jelen a Holdban.
  • Ő a vizek Úrasszonya.
  • Ő mindenek anyaméhe.
  • A kezdetektől való.
  • A csillagos ég köpönyege.
  • Nemzetünk védasszonya.
  • Mindenség Úrnője.

Boldogasszony ünnepeink az esztendő körén ciklikusan megjelenő időpillanatok, mindig szorosan összekapcsolódva a női princípiumokkal, a hét bolygóval, Holdanya erejével, a természet rendjével és kozmikus erejével.

A Magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, amely össze van kapcsolva egy Égi magyar földdel, melyből folyamatosan újjászületik a magyar Élet.

A magyar néphitben Nagyboldogasszony, Nagyasszonyunk leányaként jelenik meg Boldogasszonyunk. Más esetekben Nagyboldogasszony szűzi leányaként Kisasszony. Egykor Boldogasszony és Kisasszony szóhasználata összeolvadt, s megjelenik a népi hitvilágban Kisboldogasszonynévhasználata. A keresztény vallásban Nagyboldogasszonyunkat Szent Annával, Kisboldogasszonyunkat Szűz Máriával azonosítják.

A Magyar néplélek 7 Boldogasszonyt tart számon. Valójában úgy kéne helyesen fogalmazni, hogy 6+ 1-et. A + 1 mindig Nagyboldogasszonyunk, aki magában hordozza az asszonyélet, a női megnyilvánulási forma mindenségét. A 6 Boldogasszonyból 5 Boldogasszony tájegységenként azonosságot mutatnak, egy Boldogasszony ünnep esetében befolyásolja a hely földrajzi adottsága, illetve az ott élő emberek óhajtása.

A hét boldogasszony ünnepünk időrendi sorrendben

  1. Földtiltó vagy eketiltó Boldogasszony december 8.
  2. Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2.
  3. Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25.
  4. Sarlós Boldogasszony július 2.
  5. Nagyboldogasszony augusztus 15.
  6. Kisboldogasszony szeptember 8.
  7. Olvasós Boldogasszony október 7.

Egyéb Boldogasszony ünnepek

  • Angyalos Boldogasszony- Porciunkula augusztus 1.
  • Fogolyszabadító Boldogasszony szeptember 24.
  • Havi vagy Havas Boldogasszony augusztus 5.
  • Hétfájdalmú Boldogasszony- Fájdalmas Szűzanya szeptember 15.
  • Kármelhegyi Boldogasszony július 16.
  • Magyarok Nagyasszonya október 8.
  • Nádi Boldogasszony
  • Segítő Boldogasszony június 24.
  • Szülő Boldogasszony

Boldogasszony ünnepeink társítása Szűz Mária ünnepeivel

Földtiltó vagy eketiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás

Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária tisztulása, Jézus bemutatása a templomban

Gyümölcsoltó Boldogasszony – Szűz Mária fogantatása

Sarlós Boldogasszony – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél

Nagyboldogasszony  - Szűz Mária mennybemenetele

Kisboldogasszony – Szűz Mária születése

Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér Királynője

Olykor eléggé erőltetettnek tűnhet a két személy párhuzamba hozatala, de, ha szívünkkel keressük az azonos minőségeket, akkor mégis kincsekre bukkanhatunk. Az emberi szív tévedhetetlen!

A kevéske adat mely rendelkezésünkre áll ne hátráltasson senkit abban, hogy visszataláljon Őseink hitéhez. Boldogasszonyunk végtelen jósága és szeretete a hozzá fordulót kézen fogva vezeti és avatja be titkaiba.

Keressük vele a kapcsolatot szent időben, szent helyen, tárjuk ki a szívünket felé és csöndesedjünk el, hiszen mindannyian lelkünkben hordozzuk Őt!

Somlai Nikolett Rózsa - 

A NŐ és az ISTENNŐ között pusztán lépték-beli különbség van, hiszen a NŐt az ISTENNŐ, az ISTENNŐt a NŐ teszi ÉLŐvé!
Ébresztő:
Golenya Ágnes
és mindazok, akik a NŐ rehabilitációjával, a NŐISÉG újrafelfedezésével foglalkoznak, lásd itt is...
Bartók István: Mennyek királynője
Falvay Károly: Nagyboldogasszony - Női szerepkör a magyar ősvallás tükrében
Gönczi Tamás: A Fekete Madonna titka
Erich Neumann: A Nagy Anya
A VILÁG LEGKERESETTEBB TANAI ÉS KULTUSZAI KAPCSOLÓDNAK KÖZVETLENÜL AZ ISTENNŐHÖZ: számos "rejtett" tan pl. Grál, Szűz Anya, Markaba, Szófia/Fényhozó, Gaia stb. valamint tárgyi kultusz és kutatás pl. Kába-kő, Frigyláda, Szent Korona, kőbabák, gabona- és kőkörök, sőt maga a természet-kultusz is stb.
Úgy tűnik, Tündér Ilona Nimródnak, a Föld Első Királyának égi párja és őse is. 
Tündér Ilona=Dingir Élő Nő=Isteni Élő Növekedés: a Földi Királyság Égi Párja és Őse.
Eszerint a Lélek folyamatos megújulási, fejlődési vágya ("Dingir Ilona") hozza létre az önellátó és autonóm, vagyis szabad emberi életet ("Királyság").