Kerek egy esztendő Boldogasszonyunk tiszteletére
Boldogasszony hitünk jóval a Jézus előtti időre vezethető vissza. Bizonyosságot nehéz találnunk a ránk hagyományozódott gyűjtésekből, iratokból, hiszen a Római Katolikus egyház térhódítása után Szűz Mária tiszteletében élt tovább, s szinte egybe olvadt Boldogasszonyunk tiszteletével. Az összeolvadás lehetősége a néplélekben abból adódhatott, hogy Boldogasszonyunk alakja az ókori Anyaistennőkben megnyilvánuló (bár az ő személyiségének írásos megjelenése is ezekre az időkre tehető, vagy még előbbre, ha a sumer kutatásokat elfogadhatónak találjuk) és Szűz Máriában megújuló alakja is ugyan abból a forrásból fakadnak, mint Boldogasszony Anyánké.
Szűz Mária időrendben hozzánk legközelebb álló Istennői minőség testet öltése. Időben távolodva népünk emlékezete megőrizte Nagyboldogasszonyunk számtalan arcát, Tündér Ilonát, Fekete Madonnát, a Magyarok Nagyasszonyát, a Napbaöltözött asszonyt, és még számtalan megnevezési formával illette a lélekben lakozó ősanya képet.
Boldogasszonyunk ősvallásunk Istenasszonya. Gellért püspök javaslatára a térítők Szűz Máriára alkalmazták Boldogasszony nevét, így szinonim szavakká váltak a nyelvi emlékezetben. Többször Mária ünnepélyesebb megszólításaként jelenik meg archaikus imáinkban, énekeinkben.
Ki Boldogasszony?
Boldogasszonyunk magában foglalja a Fény Őrzését, annak visszaadását.
Ő a kapuja életnek-halálnak és az újjászületésnek.
Ő az, aki Földanyai (Gabona Istennői) minőségeket hordozva befogadja a magot, s belőle sarjad minden földi élet.
Ő az, aki óvja, védi a Föld valamennyi teremtményét.
Ő az, aki táplálja testünket, lelkünket és szellemünket és a Föld valamennyi teremtményének.
Ő az, aki elengedi, s lebontja azt, aminek elérkezett az ideje, hogy visszakerülhessen az Élet örök körforgásába.
Hogyan nevezték elődeink?
- Fénymadártól foganó.
- Isten szántóföldje.
- Tengernek csillaga.
- A rét, a mező virágai.
- Ő van jelen a csillagos éjszakában.
- Ő van jelen a Holdban.
- Ő a vizek Úrasszonya.
- Ő mindenek anyaméhe.
- A kezdetektől való.
- A csillagos ég köpönyege.
- Nemzetünk védasszonya.
- Mindenség Úrnője.
Boldogasszony ünnepeink az esztendő körén ciklikusan megjelenő időpillanatok, mindig szorosan összekapcsolódva a női princípiumokkal, a hét bolygóval, Holdanya erejével, a természet rendjével és kozmikus erejével.
A Magyar néphagyományban Ő a magyar Föld, amely össze van kapcsolva egy Égi magyar földdel, melyből folyamatosan újjászületik a magyar Élet.
A magyar néphitben Nagyboldogasszony, Nagyasszonyunk leányaként jelenik meg Boldogasszonyunk. Más esetekben Nagyboldogasszony szűzi leányaként Kisasszony. Egykor Boldogasszony és Kisasszony szóhasználata összeolvadt, s megjelenik a népi hitvilágban Kisboldogasszonynévhasználata. A keresztény vallásban Nagyboldogasszonyunkat Szent Annával, Kisboldogasszonyunkat Szűz Máriával azonosítják.
A Magyar néplélek 7 Boldogasszonyt tart számon. Valójában úgy kéne helyesen fogalmazni, hogy 6+ 1-et. A + 1 mindig Nagyboldogasszonyunk, aki magában hordozza az asszonyélet, a női megnyilvánulási forma mindenségét. A 6 Boldogasszonyból 5 Boldogasszony tájegységenként azonosságot mutatnak, egy Boldogasszony ünnep esetében befolyásolja a hely földrajzi adottsága, illetve az ott élő emberek óhajtása.
A hét boldogasszony ünnepünk időrendi sorrendben
- Földtiltó vagy eketiltó Boldogasszony december 8.
- Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2.
- Gyümölcsoltó Boldogasszony március 25.
- Sarlós Boldogasszony július 2.
- Nagyboldogasszony augusztus 15.
- Kisboldogasszony szeptember 8.
- Olvasós Boldogasszony október 7.
Egyéb Boldogasszony ünnepek
- Angyalos Boldogasszony- Porciunkula augusztus 1.
- Fogolyszabadító Boldogasszony szeptember 24.
- Havi vagy Havas Boldogasszony augusztus 5.
- Hétfájdalmú Boldogasszony- Fájdalmas Szűzanya szeptember 15.
- Kármelhegyi Boldogasszony július 16.
- Magyarok Nagyasszonya október 8.
- Nádi Boldogasszony
- Segítő Boldogasszony június 24.
- Szülő Boldogasszony
Boldogasszony ünnepeink társítása Szűz Mária ünnepeivel
Földtiltó vagy eketiltó Boldogasszony – Szeplőtelen fogantatás
Gyertyaszentelő Boldogasszony – Mária tisztulása, Jézus bemutatása a templomban
Gyümölcsoltó Boldogasszony – Szűz Mária fogantatása
Sarlós Boldogasszony – Szűz Mária látogatása Erzsébetnél
Nagyboldogasszony - Szűz Mária mennybemenetele
Kisboldogasszony – Szűz Mária születése
Olvasós Boldogasszony – Rózsafüzér Királynője
Olykor eléggé erőltetettnek tűnhet a két személy párhuzamba hozatala, de, ha szívünkkel keressük az azonos minőségeket, akkor mégis kincsekre bukkanhatunk. Az emberi szív tévedhetetlen!
A kevéske adat mely rendelkezésünkre áll ne hátráltasson senkit abban, hogy visszataláljon Őseink hitéhez. Boldogasszonyunk végtelen jósága és szeretete a hozzá fordulót kézen fogva vezeti és avatja be titkaiba.
Keressük vele a kapcsolatot szent időben, szent helyen, tárjuk ki a szívünket felé és csöndesedjünk el, hiszen mindannyian lelkünkben hordozzuk Őt!
A NŐ és az ISTENNŐ között pusztán lépték-beli különbség van, hiszen a NŐt az ISTENNŐ, az ISTENNŐt a NŐ teszi ÉLŐvé!
Ébresztők:
Golenya Ágnes
Demetra George
Bartók István: Mennyek királynője
Falvay Károly: Nagyboldogasszony - Női szerepkör a magyar ősvallás tükrében
Gönczi Tamás: A Fekete Madonna titka
Erich Neumann: A Nagy Anya
Somlai Nikolett Rózsa
és mindazok, akik a NŐ rehabilitációjával, a NŐISÉG újrafelfedezésével foglalkoznak, lásd itt is...
A VILÁG LEGKERESETTEBB TANAI ÉS KULTUSZAI KAPCSOLÓDNAK KÖZVETLENÜL AZ ISTENNŐHÖZ: számos "rejtett" tan pl. Grál, Szűz Anya, Markaba, Szófia/Fényhozó, Gaia, Vénusz, üstökösök stb. valamint tárgyi kultusz és kutatás pl. Kába-kő, Frigyláda, Szent Korona, kőbabák, gabona- és kőkörök, sőt maga a természet-kultusz is stb.
Úgy tűnik, Tündér Ilona Nimródnak, a Föld Első Királyának égi párja és őse is.
Tündér Ilona=Dingir Élő Nő=Isteni Élő Növekedés: a Földi Királyság Égi Párja és Őse.
Eszerint a Lélek folyamatos megújulási, fejlődési vágya ("Dingir Ilona") hozza létre az önellátó és autonóm, vagyis szabad emberi életet ("Királyság").